Banksy végre eljött Budapestre. Na, persze, nem személyesen. De hát ezen nyilván nem lepődik meg, aki egy kicsit is hallott már Banksyről. A Budapesten rendezett kiállításon a bristoli művész utcai műalkotásai elevenednek meg a Tesla Loft falai között. Megnéztem, odáig voltam érte és most elmondom, miért lenne bűn, ha kihagynátok.
Banksyt szinte mindenki ismeri és szereti, hangzik el a megnyitón. És, tényleg, ezzel én is így vagyok. Nem kell sokat gondolkodnom, hogy megtaláljam az okokat, miért. Íme.
Banksy az igazságtalan világ lelkiismerete
Banksy vitathatatlanul napjaink legismertebb street art művésze, megkerülhetetlen jelenség a kortárs művészeti szcénában és a kortárs műtárgypiacon egyaránt, miközben sikerült megőriznie inkognitóját. Olvasható a kiállítás nyitó falán.
Illés Gabriella, a koprodukciós partner TulipánTündér Projekt vezetője a sajtótájékoztatón elmondta, hogy a Time magazin Banksyt korábban a világ 100 legbefolyásosabb embere közé sorolta.
Mégsem tudjuk, ki ő valójában. És ezen a kiállításon sincs jelen, hogy a hatalmas sikerben, népszerűségben és szeretetben lubickoljon. De miért?
Mert „Banksy nem a kire, hanem a mire akarja felhívni a figyelmet” – adja meg a választ drMáriás a kiállítás megnyitóján. Ahelyett, hogy a szórakoztatóipar celebjeként és reklámarcaként magát és különböző termékeit (műtárgyakat, ruhákat, autókat) népszerűsítené, azaz a fogyasztói élet kegytárgyait reklámozná jó pénzért, ő anonim marad, hogy ne a személyével, hanem a művészetével foglalkozzunk. Általa pedig életünk kérdéseivel.
„A súlyos igazságtalanságok világában élünk”, ez drMáriás diagnózisa. Olyan fogyasztói társadalomban, ahol ahelyett, hogy tudást adnának az embereknek, ami az élet jobbítására irányíthatná őket, szórakoztatással vonják el a figyelmüket a pénz hatalmáról, a társadalmi problémákról, egyenlőtlenségekről, a politika erkölcstelenségéről, az erőszak uralmáról.
Olyan ideológiákkal etetik, amelyek csak arra jók, hogy könnyebben manipulálják őket.
Jézusnak a feszületen frissen vásárolt ajándékok vannak a kezében, mintha azért halt volna meg, hogy nekünk minél több anyagi javunk legyen, fejtegeti drMáriás.
Ha ilyen lenne minden graffiti, jobb lenne a világ
Banksy művészete közvetlen, szellemes és hiteles. Noha már nem (csak) utcán dolgozik, a kiállítás anyagát adó művei a korai és meghatározó stenciles korszakából származnak. Amikor kint közterületen, titokban, gyorsan fogalmazta üzeneteit.
Azért, hogy a tűzfalakra, lepukkant lakóházakra, telefonfülkékre, kopott reklámtáblákra rajzolt gondolatait ne csak a galériákba látogatók, hanem a hétköznapi emberek is láthassák.
Számomra Banksy a szó legnemesebb értelmében egalitárius.
„Banksy egy képzőművészeti Coelho, aki egyben Robin Hood is” – mondja Sáfár Zoltán, a tárlatot gondozó Godot Kortárs Művészeti Intézet igazgatója. Ő az az ismeretlen, aki kritizál, sokszor lázít, néha pénzt hamisít és azt szórja az emberek közé. Banksy számára nagyon fontos, milyen ügyek mellé áll, és hogyan üzemel művészként.
Nem azért alkalmazza a stencilezés technikáját, mert mindent másol, hanem mert sietni kell. Graffitizni, mint tudjuk, tilos, ezért az éj leple alatt, gyorsan, titokban kell dolgozni. „Ha ilyen lenne minden graffiti, biztosan jobb hely lenne a világ” – foglalja össze a galéria igazgató.
Sáfár Zoltán ugyanakkor kiemeli, hogy Banksy nagyon jól fest, hiperreálban alkot. Ízivérig képzőművész – ez igaz arra, ahogyan fogalmaz és amikről beszél a műalkotásaival.
Banksy műteremben készült festményei közül kiemeli a majmok a parlamentben témájút. A parlament néha olyan, mintha majmok ülnének benne, akik csak a saját banánjukkal vannak elfoglalva, ahogy drMáriás összegezte.
Banksy = Warhol?
Sáfár Zoltán a kérdésemre elmondta, hogy a budapesti egy vándorkiállítás magyarországi állomása. Ugyanakkor a tárlatot saját feliratokkal, videókkal egészítették ki, mert fontos volt, hogy informatív legyen a kiállítás. Ezt a célkitűzést egyébként applikációk is segítik.
Sáfár szerint azért is fantasztikus a budapesti tárlat, mert egyfajta visszahelyezkedés a ’70-es-80-as évek világába.
A Godot tulajdonosa egyenesen Andy Warhollal von párhuzamot: Banksy pont ugyanakkora zseni, mint Warhol.
Ráadásul azért is érdemes ellátogatni a Tesla Loftba, mert egy vadonatúj Banksy-kép látható a tárlaton, ami frissen a Walled Off Hotel Betlehemből érkezett.
Patkány, majom, rendőr, gyerek
„Ha mocskos vagy, jelentéktelen és általános utálat övez, a patkányok lesznek a tökéletes példaképeid” – mondta egyszer Banksy. Alkotásainak visszatérő motívumai is a patkányok. Emellett fontos elem a majom, a rendőr és a gyerekek.
S mindezt ellentmondásos kontextusba helyezi. Közben pedig úgy fogalmazza meg az üzeneteit, hogy azok mindenki számára érthetőek és elérhetőek legyenek.
Ebből a szempontból az egyik kedvencem (nehéz csupán néhányat kiemelni a jobbnál jobb művek közül) a vonalkódos leopárd (Barcode Leopard).
A vonalkód a fogyasztói társadalom ketreceként tűnik fel. Az abból kiszabaduló leopárd pedig nyilván a fogyasztás csapdájába szorult ember jelképe.
A Monkey Queen láttán meg egyből a fülünkbe csenghet a God Save The Queen (The fascist regime) a Sex Pistols-tól. “There’s no future / No future / No future for you” hangzik el az ikonikus punk banda számában.
Véletlen volna, hogy a Banksy-kiállítás látogatóit egy nagy „No future” felirat fogadja?
Nagyon emberi, hogy mindeközben nem felejt el önironikus is lenni. „Már három éve patkányokat festettem, amikor valaki azt mondta nekem, ez nagyon okos, hiszen a patkány (rat) szó anagrammája a művészet (art). Erre úgy tettem, mintha ezzel tökéletesen tisztában lettem volna” – ismerte be Banksy.
Ha megdobnak kővel, dobd vissza virággal
Szellemesen gyomorba vágó az Óz, a csodák csodája újraértelmezése Dorothyval, akit igazoltat egy TEK-szerű figura. Migránshisztéria kellős közepén bárki lehet gyanús.
Kifejezetten tetszettek Banksynek a csókolózó meleg rendőröket ábrázoló provokatív alkotásai – igaz, ez is csak azért tud provokáció lenni, mert egy olyan világban élünk, ami nem az elfogadásáról híres.
A van remény gondolatát – pozitív példaként – pedig a Flower Thrower képviseli legmarkánsabban.
A Jeruzsálemből Betlehembe vezető úton tűnt fel a nagyméretű graffiti. A zavargásokról közölt híradásokban látható beállítást Banksy úgy módosította, hogy a képen ábrázolt férfi Molotov-koktél helyett egy csokor virágot hajít el.
Banksy tehát kritikus a bennünket körülvevő világgal. De kritizálja a művészet kiárusítását is, ahogy drMáriás rávilágított a megnyitón, mert az a művészet lényegének, a kritikának a feladásával jár.
Ha egy szóban kellene összefoglalnom mindazt, amit Banksy és a budapesti kiállítás képvisel, az a kritika lenne.
Érdemes elidőzni egy-egy kép előtt. Szabad és kell elgondolkodni, adott esetben nevetni vagy meghökkenni a látottakon. Nyugodtan legyünk kritikusak és önkritikusak.
A kiállítás a Tesla Loftban tekinthető meg február 1-jétől április 30-ig. Kár lenne kihagyni.
Borítókép: The Art of Banksy Facebook-oldala