Az elsöprő sikerű Életrevalók alkotói nagy fába vágták a celluloidot. Autistákról és segítőikről készítettek filmet. Cukormáztól mentesen. A Különleges életek sok nehéz és kevés humoros pillanatot ígér. Mégis kár lenne kihagyni. Valóban létező személyek és szervezetek inspirálták a sztorit. De vajon elég érdekes lehet egy ilyen film? Az Olivier Nakache és Eric Toledano alkotópáros mellett Vincent Cassel neve remélhetőleg elég motiváció lesz arra, hogy minél többeket becsábítson a mozikba.
Esőembertől Josephig, a metróvészfék-betyárig
Nagy utat jártak be az autizmussal foglalkozó filmek az Esőembertől a Különleges életekig. Az „archetípus” Dustin Hoffmann Raymondja volt, aki egy már-már hihetetlen szuperképességekkel rendelkező, érintésfóbiás csodabogárként hivatott bemutatni, hogyan is kell elképzelni egy autistát. Ne feledjük, harminckét éve szinte még azt sem tudtuk, mi fán terem az.
A sort folytatva a teljesség igénye nélkül. A Rain Main után 10 évvel Bruce Willis FBI-ügynöke egy nehezen kommunikáló, elképesztő kombinációs készségű kisfiúval (Miko Hughes) kódfejtő akcióba kezdett (A kód neve: Merkúr). A Nevem Samben a Sean Penn által alakított, egy hétéves gyermek szellemi szintjén rekedt autista férfi küzdelmét láthatjuk kislánya szülői felügyeleti jogáért.
Az európai és független amerikai filmek azonban sokkal közelebb kerültek a szívemhez. Meghatározó moziélmény volt Enyedi Ildikó csodálatos szarvasos filmje egy látszólag össze nem illő férfi és nő egymásra találásáról lenyűgöző képi világgal és sajátos humorral.
A Testről és lélekről egy a saját világába zárt, nehezen kommunikáló fiatal nő (Borbély Alexandra) és egy nemautista idősebb férfi (Morcsányi Géza) szerelmének beteljesüléstörténete.
A 2018-as Titanic Nemzetközi Filmfesztivál egyik legemlékezetesebb darabja is egy romantikus, de szívszorító vígjáték volt. Az aprót megtarthatod két autista ember szerelmi történetét meséli el helyenként a nézőt is zavarba hozó kínos helyzetekkel és szokatlan humorral. Rachel Israel filmje mély emberismeretről- és szeretetről tesz tanúbizonyságot.
Noha Olivier Nakache és Eric Toledano filmje is megmutat néhány különleges figurát, mint amilyen Joseph, akinek az a heppje, hogy a metró vészfékjét „véletlenül” mindig meghúzza (erről később), fókuszváltás figyelhető meg. A Különleges életekben nem az autista személy áll a középpontban, hanem az autizmussal élőket gondozók elhivatottsága, emberfeletti munkája.
Oké, de akkor ez az Életrevalók 2?
Nyilván ez az első kérdés, ami felmerül a nézőben. Bajnok csapaton ne változtass, így gondolhatta ezt Olivier Nakache és Eric Toledano, akik a jól bevált varázsformulát húzták elő ezúttal is a kalapból. Társadalmilag érzékeny téma, nagyszerű és lehetőleg ismert színészek, a drámaiság és a nevettetés jól eltalált mértékű keverése, és kész is a kultfilm. Legalábbis ez bejött az Életrevalóknál, amivel a Nakache–Toledano rendező-forgatókönyvíró páros egy életre beírta magát a filmtörténelembe. És sokak szívébe.
Azóta együtt jegyezték még a Sambát, ami a bevándorlás problémáját szívbe markolóan, mégis humorral mesélte el Omar Sy és Charlotte Gainsbourg remekbe szabott játékával. De a könnyedebb műfaj felé is elkalandoztak (Eszeveszett esküvő), és az is jól állt nekik.
A Különleges életek nem didaktikus, nem hatásvadász és nem giccses. Nem szemérmes és nem elfogult: a jó és a sötét pillanatokat egyaránt megmutatja. Realista.
Már-már dokumentarista igényű. Nakache és Toledano tudják, hogy a siker törékeny és a kudarc nem végleges. Noha a Különleges életek nem éri el az Életrevalók kultfaktorát, fontos küldetést teljesít.
Szakképesítés helyett a szeretet erejével
A film főszereplője a szakállas, kipát viselő Bruno (Vincent Cassel), aki barátjával, Malikkal (Reda Kateb) együtt egy félig legális szervezetet működtet. Azokat a súlyos autizmussal élőket fogadják be, akiket a hivatalos állami ellátóintézmények elutasítottak.
Brunoék az előírt engedélyekkel és szakképesítésekkel nem rendelkeznek, ezért rájuk száll az állami felügyelet. Bruno azonban úgy véli, a szeretet a megfelelő jogosítvány és ha az ő szervezete nem létezne, rengeteg autista helyzete válna reménytelenné.
Maroknyi lelkes csapatukkal igyekeznek emberhez méltó körülményeket teremteni az autistáknak: etetik, elszállásolják, fejlesztik őket – lovasterápiára, jégkorizni viszik gondozottjaikat.
A kevésbé súlyos autizmussal élőknek, mint Joseph, Bruno elszántan próbál állást találni. A fiú ugyanis vonzódik a mosógépekhez, ezért egy szerelőműhelyben lenne esélye megmaradni.
Josephnek azonban két furcsa szokása is van, ami ezt megnehezíti: akihez vonzódik, azzal közeli fizikai kapcsolatba kerül. És ha ez nem volna elég: munkába menet metróznia kell. Ott azonban ellenállhatatlan késztetést érez a vészfék meghúzására. Emiatt állandóan Brunónak kell őt kihúznia a pácból.
Hát, nem szeretnék bele Vincent Casselbe, ha most látnám először – de a cél nyilván nem is ez volt. Cassel ezúttal nem szívtiprót, gengsztert vagy keményfiút alakít, hanem amolyan csupaszív megoldóembert – méghozzá remekül. De hát ezt tőle már megszokhattuk. A Cassel által megformált Bruno számára nem létezik lehetetlen, így a legkülönfélébb problémákkal küzdő autistáknak is megtalálja a megfelelő, személyre szabott kezelést. Közben saját magát teljes mértékben zárójelbe teszi. Szinte nincs is magánélete.
Nem ennyire aszketikus barátja, Malik, noha ő is alárendeli saját érdekeit a missziónak: a segítő tevékenységnek. Reda Kateb sok színnel és még több szeretettel megformált figurája lazább és nyitottabb a földi örömökre, ugyanakkor képes komolyan utat mutatni a csellengő fiataloknak.
Mission completed?
Az autizmus megismertetése, közelebb hozása szempontjából valószínűleg teljesíti küldetését a film. Egyébiránt azonban hiányérzetet hagyhat maga után a nézőben. A Különleges életek két órában nagyon sok mindent akar markolni, de igazán keveset sikerül fognia.
Noha a munkáján keresztül sokat megtudunk Brunóról, mégsem eleget. Ki ő, hogyan él, mi a motivációja és honnan merít erőt akkor is, mikor a dolgok a legrosszabbra fordulnak? Az istenhit jelzésértékkel megjelenik, de hogy ez miben áll pontosan, nem derül ki.
Látjuk, hogy Bruno és Malik világában minden és mindenki megfér egymás mellett: keresztény, muszlim, zsidó, arab, afrikai, fehér. A békés, bár kétségtelenül hangos egymás mellett élésre rávetül a feszült tónus. A film keretét adó – amúgy megtörtént – sztori szerint ugyanis az intézetet bezárás fenyegeti.
Mégis a kukacoskodó, helyenként karikaturisztikusan felskiccelt, fontoskodó francia hivatalnok prototípusaként megjelenő minisztériumiak ábrázolása a film gyengébb pillanatai közé tartozik.
A Különleges életek több cselekményszálat, helyesebben élettörténet-töredéket is felfed, de egyiket sem varrja el rendesen. Bepillantást nyerünk Joseph életébe; látunk egy nagyon súlyos esetet, egy fiatal srácot, akinek fejvédőt kell viselnie, nehogy komoly sérülést okozzon magának.
De itt van a társadalom pereméről összeszedett nehézsorsú, színesbőrű fiú, akit Malik megpróbál integrálni a segítő munkába és ezáltal a társadalomba. Megjelenik az autista fiáért aggódó, idősödő anya és vele a szuicid gondolat. Látunk jó szándékú kerítőnőket és balul elsült randikat, de életveszélyes helyzeteket, kétségbeesett rohanást is.
Ezt a kavalkádot, a sokszor nehezen lekövethető nyüzsgést, az egyszerre történik minden hektikus érzését Antoine Sanier operatőr és Dorian Rigal-Ansous vágó kitűnően visszaadják.
Amit magaddal vihetsz
A Különleges életek leginkább egy pillanatra kiragadott életképnek tűnik. És bár az érzékenyítés szempontjából rendkívül fontos film, nagy hullámokat valószínűleg nem fog verni. Vincent Cassel jóembere, vizenyős szemű viharvert-öreges fizimiskája és a Grandbrothers zenéje azonban még egy jó ideig velünk maradhat.
A motívumot adó Bloodflow című szám egyszerre gyomorszorítóan mély és bizakodásra sarkallóan felemelő. A német-svájci duó zenéje a zongora és az elektronika szépen csengő keverésével a küzdés és a remény szimfóniája – tökéletes választás ehhez a filmhez.
| ÉRTÉKELÉS |
| Rendezői kreativitás 7 |
| Gondolati tartalom 8 |
| Sztori 7 |
| Színészi teljesítmény 8 |
| Operatőri munka 9 |
| Zene 10 |
| Forgatókönyv 6 |
Összesen: 7,8